A trópusi övezet
A legnagyobb a felmelegedés a Ráktérítő és a Baktérítő között. Ez a forró vagy trópusi éghajlati övezet. Itt egész évben magas a hőmérséklet. Az Egyenlítő mentén évszakok sincsenek: örök nyár van. A térítők felé haladva a hőmérséklet alig változik, míg a csapadék mennyisége jelentősen csökken. Csapadékos és száraz időszakok váltják egymást. A térítőknél csapadék alig hull.
A mérsékelt övezet
A forró övezettől északra és délre már kisebb a felmelegedés. Ezek a mérsékelt övezetek. Bennük négy évszak váltakozik. Az északi és a déli mérsékelt övezetek évszakai ellentétesek. A mérsékelt övezetek határai: a Ráktérítő és az északi sarkkör, valamint a Baktérítő és a déli sarkkör.
A hideg övezet
A Földön a sarkkörökön belül a legkisebb a felmelegedés. Ezek a vidékek az északi hideg és a déli hideg éghajlati övezetekbe tartoznak. A sarkkörök táján csak két évszak van: a hosszú, hideg tél és a rövid, hűvös nyár. A sarkpontokon viszont örökös a tél.
Egyenlítői éghajlat
- Magas hőmérséklet (25–28 °C), magas páratartalom
- Magas csapadék (1500 mm felett) → a folyók vízjárása egyenletes
- Egy évszak, esőerdő, gyenge minőségű talaj: laterit
- Talajerózió, földcsuszamlás jellemzi
- Pl. Kongó-medence, Amazonas-medence, Indonéz-szigetvilág
Szavanna éghajlat
- Magas évi középhőmérséklet, 2 évszak: esős és száraz
- Csapadék: 500–1500 mm — az Egyenlítőtől távolodva csökken, nő a hőingás
- A folyók vízjárása ingadozó
- Növényzet: erdős, fűs-fás, füves szavanna; vörösföld
- Pl. Szudán
- GOND: túllegeltetés → elsivatagosodás
Sivatagi éghajlat
- Magas évi középhőmérséklet; este nagy lehűlés, nappal felmelegedés → nagy napi hőingás → a kőzetek aprózódnak
- Kicsi a páratartalom, leszálló légmozgás → nincs csapadék
- A folyók vízjárása időszakos
- Pl. Szahara
- Oázis: vízfolyások, tavak mentén jön létre; datolyatermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Sokat süt a Nap → napenergia hasznosításának lehetősége.
Általános jellemzők
- Nyugati szelek uralkodnak, 4 évszak
- Részei: hideg, valódi és meleg mérsékelt öv
Meleg mérsékelt öv
- A kontinensek nyugati részén: mediterrán éghajlat
- A kontinensek keleti részén: monszun éghajlat (ezt Ázsiánál tanuljuk)
Mediterrán éghajlat:
- Forró, száraz nyár; enyhe, csapadékos tél
- A folyók erősen ingadozók; keménylombú erdő; fahéjszínű talaj (terra rossa)
- Pl. Földközi-tenger medencéje
- GOND: erdőirtások → talajpusztulás
- Gazdálkodás: szárazművelés (olajfa, szőlő, füge), öntözéses gazdálkodás (citrusfélék), juh- és kecsketartás, turizmus
Hideg mérsékelt öv
- Éghajlata: tajga — hosszú, hideg tél és rövid, hűvös nyár, nagy hőingás, kevés csapadék
- Tűlevelű erdők (tajga), savanyú (podzol) talaj
- A kontinensek északi részén alakult ki
- Gazdálkodás: erdőgazdálkodás, vadászat, prémes állatok tenyésztése
Valódi mérsékelt öv
Nyugati szél uralma; kelet felé haladva (az óceántól távolodva) gyengülnek a hatások: csökken a csapadék, a tél hidegebb, a nyár melegebb lesz, nő a hőingás. Négy terület alakul ki:
- 1. Óceáni terület — óceáni éghajlat: enyhe tél, sok csapadék, egyenletes vízjárás, lombhullató erdő (rozs, burgonya, árpa, szálastakarmány, halászat)
- 2. Mérsékelten szárazföldi terület — nedves kontinentális éghajlat: csökkenő csapadék, lombhullató erdő, barna erdőtalaj
- 3. Szárazföldi terület — száraz kontinentális éghajlat: erős kontinentális hatás, fás-füves puszták (sztyepp, préri, pampa), barna erdőtalaj és mezőségi talaj; az erdőket kiirtották → növénytermesztés (búza, kukorica, cukorrépa, napraforgó)
- 4. Szélsőségesen szárazföldi terület — mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat: kevés csapadék (<250 mm) → időszakos folyók, forró nyár, hideg tél. Kialakulásának oka: az óceántól való nagy távolság, illetve hegységekkel körülzárt medencék. Gazdálkodás: gyapot, rizs, vándorló (nomád) állattenyésztés
- Keleti irányú, sarki szelek jellemzik
- A sarkkörön a Nap nyáron egy napig nem nyugszik le, télen nem kel fel
- A sarkponton fél évig tart a nyár, és fél évig a tél
1. Sarkköri öv — tundra éghajlat
- 2 évszak: rövid, hűvös nyár és hosszú, hideg tél
- Csapadék 500 mm alatt, hó formájában; a folyók befagynak
- A télen megfagyott talaj nyáron felenged → mocsárrá változik a táj
- Gazdálkodás: vadászat, halászat, rénszarvastenyésztés
- Lakók: inuitok (eszkimók), számik (lappok)
2. Sarkvidéki öv — állandóan fagyos éghajlat
- Egy évszak: a tél; vastag jégtakaró
- Csak kutatóállomások találhatók itt
Felfelé haladva:
- Csökken a hőmérséklet
- Csökken az évi közepes hőingás
- Nő a csapadék
→ Ennek eredményeként függőleges övezetesség alakul ki (növényzeti övek):
Fogalmak:
- erdőhatár: a zárt erdők felső határa
- fahatár: az a magasság, ameddig fákat találunk
- hóhatár: efelett örök hó van
- lavina: hirtelen lezúduló hógörgeteg
- éghajlatválasztó hegység: a hegység két oldalán más-más éghajlat van
Természeti erőforrások:
- ásványkincsek → bányászat
- erdők → fa-, papír-, bútor- és építőipar
- nagy esésű folyók → vízerőművek, áramtermelés
- termőtalaj, legelők → mezőgazdasági termelés, havasi pásztorkodás
- a táj szépsége → idegenforgalom, téli sportok